Mit szólt az én  "nagyfiam" a csecsemő érkezéséhez - az alap, hogy ő azt gondolta, hogy nagyobb lesz, nem ilyen pici baba. 

Pár nap múlva már elfogadta, hogy ő egy baba, de közölte is, stílusosan a wc-n ülve, hogy anya, én nem azt akartam, hogy Kittike ilyen kicsi legyen, hanem nagyobb. 

Persze hogy elfelejtettem, amiket fel akartam írni! mindenesetre a legjobban ez maradt bennem, legszívesebben összevissza puszilgattam, ölelgettem volna, az én kis drágaságomat. 

Amikor épp altatni próbáltam a már harmadszor felsíró Kittikét, Beni megjelent egy bambusz tányéralátéttel. Ezeket rendszeresen térképként használta játékból, mint kiderült most is.

Közölte - suttogva: "Anya, ez egy titkos térkép."

Tényleg? kérdem én. és hová vezet a titkos térkép, valamilyen kincshez? 

Igen, bizony, kincshez. Megmutatja az utat ahhoz a gyógyszerhez, amit ha odaadunk Kittikének, akkor soha többet nem fog sírni és soha többet nem lesz beteg. (na itt meghatódtam teljesen)

Jaj, de drága vagy! hát ez nagyon jó lenne!

de ő még tudta fokozni: Ehhez az kell, hogy tűvel vért veszünk Kittikétől, és a vért belerakjuk ampullába és megvizsgáljuk, és ebből lesz a gyógyszer, amit beadunk neki. 

itt kicsit megrémültem: de Beni, Kittikét nem szúrjuk meg semmiképpen

De igen, anya, mert az ő vére kell!

Hát azt nem szeretném semmiképpen - mondom én

Mire ő: te most azt hiszed, hogy igaziból mondom? Majd ha megveszitek nekem az orvosi táskát, akkor játékból megszúrom a tűmmel és úgy adom be neki az orvosságot. 

Paff, anya odáig van. Merthogy tényleg szó volt arról, hogy szülinapjára majd szerzünk egy orvosi táskát - de hogy erre is emlékszik :)

Szerencsére minden kis történetébe, ami rólunk szól már bele is szövi Kittikét - bár ez így volt már a terhesség alatt is, az ő számára, már akkor igazi kistestvér volt, amikor a pocakban volt, Teljesen természetesen beszélt róla, mint aki itt van velünk. 

Esti meseolvasás - Anna, Peti, Gergő - nagy kedvenc. Beni egyszercsak közli, hogy Anya, de jó lenne, ha mi is ilyen sokan lennénk! Majd ha Kittike nagyobb lesz, akkor legyen még egy kisbaba, jó?! 

Hát nem cukorpofa! persze én is örülnék, és ha a sors úgy akarta volna, akkor valóban 3 gyerekes család lennénk, de úgy gondolom, hogy ez már nem fog összejönni.