Mint a többi kismama, én is rengeteg szüléstörténetet olvastam a neten, bár próbáltam válogatni, és a rémtörténeteket átugrani - így is eléggé be van tojva az ember lánya, nem hogy még tovább fokozza mások sztorijaival. Az enyém egyik sem rémtörténet, de mégsem…

Ahogy a fiam születése sem volt szokványos, úgy a lányomé sem... miért is lenne az?! de semmiképp sem rémtörténet, sőt! a legtöbben irigyelnek ezért a szülésért:  a 37. hét első napján nem bírtam magammal, felhívtam a gyerekorvost, bejelentkeztem nála, ezenkívül pedikűrre…